Kísérleti közúti járműveknek a rendszer-komponensekre és funkciókra is kiterjedő fejlesztése, melynek során egyes kiemelt részterületekkel, valamint feladatokkal kapcsolatos irányításelméleti, valamint irányítástervezési szempontok és kutatási eredmények is messzemenően figyelembe vételre kerülnek. E részterületek, feladatok az alábbiak: autonóm működés, földrajzi helymeghatározás, útkörnyezet detektálása, biztonságos kommunikáció, közúti járművek közötti, valamint közúti és más járművek közötti együttműködés, zavarásokra kevéssé érzékeny (robosztus), valós idejű működést lehetővé tevő megvalósítások, és demonstrálhatóság.

Egy vagy több pilótanélküli légi jármű (UAV) használatát igénylő komplex repülési feladatok tervezése, végrehajtása, kiértékelése, valamint bemutatása. A feladatok végrehajtásában közreműködő autonóm rendszerek (pl. robot-pilóta), rendszer-komponensek tervezése, megvalósítása és tesztelése. Megjegyzendő, hogy e rendszereknek szigorú műszaki  követelményeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy a szükséges légi manőverek biztonságosan kivitelezhetőek legyenek. A gyakorlatban ez -- egyebek mellett -- az UAV-n lévő szenzorok, a többkamerás látórendszerek, kommunikációs eszközök, aktuátorok összehangolt és/vagy szinkronizált működését igényli.

Olyan általános, valamint dedikált kiber-fizikai gyártó- és logisztikai rendszerek fejlesztése és működőképességük demonstrálása, amelyek autonóm rendszer-komponenseket is tartalmaznak. A kutató-fejlesztő (K+F) munka a terület alábbi rész-területeire összpontosít: autonóm robotika, ember-robot szimbiózis, együttműködés és közös munkavégzés. E K+F munka során a fizikai gyártó- és logisztikai rendszerek digitális – vagy más szóval: virtuális – ”iker-testvérérei”, vagyis részletes, szimulációra alkalmas funkcionális modelljei, is komoly szerepet játszanak majd.