A közlekedési szektor jelenleg komoly átalakulás küszöbén áll. Az egyre erősödő fenntarthatósági elvárásokra adott reakcióként elindult a közúti közlekedésben általánosan alkalmazott hajtásmódok terén egy átrendeződés és új meghajtási módok kerültek előtérbe. Ezek közül a legnagyobb fejlődési potenciállal – részben a technológia elérhetősége, részben a stratégiai és szakpolitikai célkitűzések alakulása miatt – az elektromobilitás rendelkezik. Az elektromobilitás lokálisan egyértelműen hozzájárul a környezeti terhelések csökkentéséhez, de a vizsgálati rendszerhatárok bővítésével a kép árnyaltabbá válik. Az elektromobilitás térnyerése komoly kihívást jelent az őt ellátó villamosenergia szektor számára, mely kihívás megoldása számos, komplex intézkedést igényel. Az egyik ilyen a megújuló energiák hatékony integrálása az energiatárolási megoldások fejlesztésével. Jelen cikk megvizsgálja a közlekedés üvegházgáz kibocsátásban betöltött szerepét, elemzi a megújuló energiaforrások fontosságát a ténylegesen fenntartható üzemelésben, valamint kitér a jövőbeli termelések és fogyasztások modellezhetőségének fontosságára és kérdéseire. Ez utóbbi pont kapcsán röviden bemutatásra kerül egy virtuális energetikai tesztökoszisztéma modellje, mely hozzájárulhat az elektromobilitás kapcsán jelentkező fenntarthatósági kérdések megválaszolásához.