A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Gépjárműtechnológia Tanszék (GJT), BME AutomatedDrive, Járműdinamika és Szabályzás kutatócsoport, Dr. Bárdos Ádám vezetésével és a SZTAKI, Mérnöki és Üzleti Intelligencia kutatólaboratórium, Intelligens Folyamatok kutatócsoport, Dr. Viharos Zsolt János vezetésével együttműködésükben már több éve kutatják, milyen módon lehetne önvezető járművek tapadási határon való mozgásszabályzását, driftelését mesterséges intelligencia-, és tanulóalgoritmusok alkalmazásával, adaptívan, az aktuális környezeti feltételekhez alkalmazkodva irányítani. A SZTAKI és a BME is partnerek a SZTAKI által koordinált Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriumban. A ZalaZONE ipari partnere az ARNL-nek.
Ennek elsődleges célja az önvezető jármű biztonságának növelése, a stabilitási határon mozgó (pl. esőben, havon, avagy túl nagy sebességgel kanyarodó) jármű kézben tarthatóságának biztosítása, akár drifteléssel is. A kutatók megerősítéses tanulási algoritmussal kívánják megoldani a driftelés szabályzását, ez a kutatás jelenlegi legfőbb célja. Korábban több közös eredményük volt a feladat megoldására járműszimulációs környezetben, először driftelési állapotból kiindulva annak fenntartása érdekében, majd ennek sikeres megvalósítása után egyszerű kanyarodásból, végül egyenes haladásból kiindulva sikerült a járművet drifteléses állapotba szabályozni (ld. a publikációkat). Tóth Szilárd Hunor BMS-s kutató-diák ezen eredményekkel tavaly TDK I. helyezést ért el.
A tesztelési nap alkalmából a közös csapat utazott el Zalaegerszegre a ZalaZONE tesztpályára. Első lépésként bemutatták a BME GJT tanszék-, és egyben a ZalaZONE Kutatási és Innovációs csapat vezetőjének, Dr. Szalay Zsoltnak a kutatás aktuális státuszát és egyeztették a jövőbeli terveket. Bemutatót tartottak még más kutató diákok is. Boahene Kwaku Jeffrey és Burján András NXP i.MX8 hardver és Blackberry QNX operációs rendszer platformon fejlesztett grafikus interfész és önvezető, valós idejű szoftver funkciókat demonstráltak.
A hallgatói eredmények bemutatása után ment ki a csapat a tesztpályára, az ún. Dynamic Plaformra (dinamikus felületre). A jármű a tesztek során differenciálegyenletek és szenzormérések alapján számolta a manővert (Domina Ádám fejlesztései) és megvalósította az előírt driftelést. A nap végén a kutatók „visszavették a szabályzást” az önvezető járműtől és megpróbálták maguk megvalósítani a drift műveletet, ugyanúgy, ahogy azt korábban a tanuló ágens számukra már bemutatta. Meglepő, de a kutatók ebben sikertelenek voltak: senki sem tudta elérni, sőt megközelíteni sem azt a drift manővert, amelyet a számítógép és a kapcsolódó aktuátorok (kormányvezérlés és számítógép-vezérelt gázpedál) könnyedén megvalósítottak.