Az autonóm járművek kutatása nem számít új szakterületnek hazánkban, és erre a hagyományra és tudásra támaszkodik munkája során az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriuma (ARNL) is. Gáspár Péter szakmai vezetővel egyebek között a kutatási területek irányáról, az aktuális kihívásokról és a hazai infrastrukturális feltételekről beszélgettünk.
„Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriumnak egyik prioritást élvező szakterülete az autonóm járművek, kutatásaink ugyanis kiterjednek a többi között drónokra, mobil robotokra és automatizált gyártórendszerekre is” – mutatott rá a 2019 ősze óta működő laborban folyó munka összetettségére a szakmai vezető. Az ELKH SZTAKI vezetésével működő konzorciumban zajló kutatásokban két hazai felsőoktatási intézmény, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), valamint a Széchenyi István Egyetem vesz részt. Gáspár Péter az ARNL alapvető céljai között publikációk és szabadalmak születését említette elsőként, de mint fogalmazott, külön hangsúlyt helyeznek a technológiai transzferek erősítésére és az ehhez szükséges ipari, kutatóintézeti kapcsolatok bővítésére. A távlati tervek között egy olyan ütőképes szakmai hálózat létrehozása is szerepel, amely egyfajta kutatás-fejlesztési platformként biztosítja az autonóm rendszerek szakterületén végzendő K+F tevékenységek szélesebb és mélyebb szakmai hátterét.
„Az autonóm járművek kutatása komoly hagyományokkal rendelkezik Magyarországon, ennek megfelelően jelenleg 40-45 vezető kutatóval, kétszer annyi kutatóval és mintegy 100 PhD-hallgatóval dolgozunk együtt, és e számok mögött hatalmas szakmai tudás koncentrálódik” – érzékeltette a laboratóriumban rejlő szellemi potenciált a szakmai vezető, hozzátéve: alig másfél évvel a megalakulásuk után már 38 projekt megvalósításán dolgoznak. Azt is elmondta, hogy elsősorban a közúti és a légi járművek, valamint a mobil robotok nyújtotta mobilitással kapcsolatos kutatási, és az ilyen rendszerek funkcionális és kooperatív működését demonstráló fejlesztési feladatok megoldására fókuszálnak. A laboratóriumban zajló munka magába foglalja az elméleti és módszertani kutatásokat, az alkalmazásorientált kutatásokat, továbbá kísérleti berendezések megépítését is. A főbb kutatási irányok között pedig irányítástervezési stratégiákkal, járműdinamikai irányítással, infokommunikációval, kooperatív irányítással, robotikai modellezéssel találkozhatunk. Gáspár Péter kezdetben állami megbízásokkal számolt, de véleménye szerint az ipari szereplők számára is hasznosak lehetnek, hiszen csak a legnagyobb vállalatok képesek önálló kutatócsoportokat fenntartani. Márpedig az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium már jelenleg is komoly járműipari cégekkel működik együtt, mint az Audi és a Robert Bosch, légi járművek esetében az ONERA, továbbá gyártórendszerek esetében a Hitachival és a Fraunhofer Austriával ápolnak szoros kapcsolatokat.
Gáspár Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a közös munka már megkezdődött az ugyancsak a SZTAKI által vezetett Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriummal. Ennek a folyamatnak a legnagyobb kihívását az jelenti, hogy az autonóm járművek irányítása esetén miként lehet kombinálni a hagyományos modell- és a mesterséges intelligenciával megtámogatott adatalapú rendszereket. Véleménye szerint kizárólag így lehet a jövőben garanciákat vállalni a két eltérő elvű irányítástechnikai rendszer hatékonyabb együttműködésére. A laboratórium szakmai vezetője a kutatások részleteiről elmondta, hogy több infrastruktúrát is használnak munkájuk során, ezek közül is kiemelkedik a ZalaZone tesztpálya, és az ott található Smart City terület is, ahol a városi közlekedés legnagyobb kihívásait valós környezetben tesztelhetik. Gáspár Péter úgy véli, a közúti autonóm járművek jövőjének egyik legnagyobb kihívását az egységesítési problémák jelentik. Magyarázatképpen hozzátette: minden országban markánsan eltérnek az infrastruktúra elemei, azaz más és más méretű, alakú vagy színű útjelzéseket, közúti táblákat használnak, ami rendkívüli módon bonyolítja, hogy a járművek biztonságosan tudjanak közlekedni egy adott kontinens útjain.
A drónokat illetően is komoly részeredményeket tud felmutatni az ARNL. Az idén júniusban tartott szakmai napon egyebek között bemutattak egy redundáns kialakítású pilóta nélküli repülőgépet, mely egyrészt egy, az EU-kutatásban használt repülőgép-fedélzeti rendszer tesztplatformja, másrészt nagy terhelhetősége folytán kiválóan alkalmas kamerák hordozására, és így a mesterséges intelligencián alapuló módszerek fedélzeti kipróbálására. Emellett kutatások folynak arról is, hogyan lehet forradalmasítani a repülés jövőjét a flexibilis szárnyak használatával, és a légi jármű törzsének aktív irányítása a rezonanciajelenségek csökkentésével. „Ami pedig az autonóm gyártósorokat illeti – érintett egy újabb szakterületet az ARNL szakmai vezetője –, több projekt fókuszában is a robot és ember közötti együttműködés hatékonyabbá és balesetmentessé tétele szerepel.”
Gáspár Péter a laboratórium jövőbeli sikerességének kulcsát a kutatócsoportok közötti kapcsolatok erősítésében látja. Mint fogalmazott, minderre azért van szükség, mert az együttműködő kutatók lényegesen komolyabb eredmények elérését tűzhetik ki célul. A szakmai vezető emellett fontosnak tartja egy beltéri demonstrációs tér létrehozását is, ahol az eredményeket mesterséges körülmények között lesznek képesek illusztrálni. Az ARNL másik nagy feladata az egyetemi oktatásban és utánpótlásképzésben való részvétel, ennek egyik helyszíne pedig a BME-n nemrég indult autonóm járműirányítási mérnök MSc képzés lehet.
____
Forrás: Innotéka cikk